Bécsi történetek

Sunday, December 11, 2005

Vasarnap. Nappal is megneztük Ceske Krumlovot. Gyönyörü hely. Reggeliztünk egyet, majd elindultunk kirandulas szempontjabol nem eppen szokvanyos helyre: Mauthausenbe (korabbi koncentracios tabor). Az utazas soran egy taxit is igenybe kellett venni meg Csehorszagban, mivel a kisebb települesekröl ott is botranyos a közlekedes, de vasarnap azert erthetö is volt. A taxit mindharman rühelljük, nade ezegyszer raszantuk magunkat, mivel mas modon nem juthattunk volna el Mauthausenbe zarasig. A taxi kb. 15-20 km-ert kb. 3 euronyi összeget kert, szoval sokkal olcsobb mint Magyarorszagon. Szerintem, bar ketevente egyszer ülök be. Az összes utazas egyebkent Csehorszagon belül ezt a taxizast leszamitva vonattal törtent, s megvolt 8 Euro-bol. (2000 Ft, vagy ahogy ma Monitol hallottam több, mivel a forint arfolyama odahaza elszallt :(

Mauthausenröl annyit, hogy lattam a magyar emlekmüvet, s teljesen megdöbbentö volt, ami ott van...
Visszafele a vonathoz koromsötetben kb. 4 km-t kellett volna gyalogolni, igy megprobaltunk megkerni egy olasz lakokocsiszerü autost, hogy vigyen le minket, mivel lathatolag ök is arra akartak menni. De a soför csak a "Non kapiskot" hajtogatta, s az utasai közül sem tudott senki angolul, vagy nemetül. Pedig voltak fiatalok is... Ahogy 25 metert battyogtunk le a dombrol, ahol a tabor all, egy kocsi megallt mellettünk a vaksötet ejszakaban, pedig akkor nem is probalkoztunk mar a stoppal. Egy civilszolgalatos velünk egykoru osztrak gyerek volt, s elvitt minket egy masik jobb vasutallomasra. Adtunk neki egy cseh sört, mert azt mondanom sem kell, hogy abbol alaposan feltankoltunk.

Visszafele a vonaton nem volt ülöhely, csak a közlekedöfolyoson, igy otthon ereztem magam legalabb... cseh kenyer melle vagtam magyar szalamit a sracoknak:)

0 Comments:

Post a Comment

<< Home