Vasárnap. Ismét voltam a német lovagrend templomában magyar misén, majd csináltunk Norbival egy "fergeteges" bablevest (a knorr jóvoltából), illetve egy pörköltet. Ennyit az unalmas kaja témáról. Ma egyébként egészen estig nem történt semmi. (tanultunk, tévéztem)

Már egy hónapra vezethető vissza az este történt eset. Mint mondottam egy hónapja megkeresett minket Ana nevezetű cseh lány, s kért a szobatársa nevében tőlünk egy szivességet. Közös előtérrel és fürdőszobával rendelkező, de külön segyágyas szobábanlaknak, s a szobatársának (ukrán lány, Anasztázia) jön a magyar !!! barátja (László), aki mellesleg a pesti közgázon végzett, illetve a barátjáának a testvére. És szállásra lenne szükség természetesen a testvér számára. Mivel egy hónap telt el az első megkeresés óta, amikor mi kitérő választ adtunk, nem tudtuk hányadán állunk. Anasztázia váratlanul aztán csak felhívott minket tegnap. Áthívtuk egy megbeszélésre, előtte Norbival megbeszéltük, hogy rendben itt aludhat, bár akkor már csak én leszek itt. Aztán gyökeresen megváltozott a szituáció, amikor a kijevi lány bejelentette, hogy pont aznap jönne a srác, amikor én valószinű Prágában leszek. Így viszont megmondtuk neki, hogy nem fog menni, valószinű...

Csak hogy értsétek miért nem fogadtuk tárt karokkal az érkező honfitársunkat: a lány elképzelése szerint odaadjuk a kulcsunkat neki, amikor eddig kétszer (!) találkoztunk. Majd itt alszik vki úgy, hogy itt se vagyunk. Az ittalvás elvileg tiltott, a koliból való kizárás jár érte. Persze ezt mi is megszegtük már többször, s meg is fogjuk (Nóri, Era, Matyi), nade nem egy idegen kedvéért. S akkor itt van a Stockvertreter (Szintfelelős), akinek aztán a srác adott esetben magyarázhatja majd, hogy miért nála van a kulcs és mit keres a szobánkban, ha vki a folyosón épp a szobánk bezárásán kapja. Bár a szituáció esélye kicsi, de most úgy néz ki, hogy ez nekünk nem érné meg a kockázatot...