Szombat. Ma volt az első itteni vizsgám. Deutsch II. (német középszintnek felel meg). Ez volt az egyik legkomolytalanabb tantárgyunk. A vizsga szóbeli prezentációból állott. Lehetett ugyanis még korábban választani három típusú vizsgázás közül. Már itt látszik, hogy nem egy amolyan megvágós tantárgy. A másik két lehetőség egy németnyelvű 4 oldalas dolgozat írása, illetve egy írásbeli vizsga január végén. Én minél hamarabb le akartam tudni, így ma mentem el a prezentációsra. Ráadásul ez tűnt a számomra legnehezebbnak, mert tartottam tőle mindig is. Így most az e heti két prezentációmmal próbáltam feloldani eme gátlásomat...

A vizsga tíz órakor kezdődött. Egy általános elbeszélgetés a helyes prezentálásról, majd jött a témaválasztás. Én szinte semmit sem készültem fel a koliban erre, mivel a tanár össze-vissza beszélt az órákon. Mindig máshogy adta elő, mi is lesz a vizsgán. Én az utolsó verzió szerint úgy tudtam, hogy majd a helyszínen kap mindenki témát, és ott kell 20 perc alatt felkészülni, és papír nélkül beszélni vmiről. Mivel úgy gondolztam, ez nem lehet gond, meg aztán könnyebb is volt semmit sem készülni, így emellett az ötlet mellett maradtam. Mint kiderült fele az emberkéknek csinált prezentációt, fele pedig hasonlóan gondolkodott, mint én. Ebből aztán akadtak félreértések, itt kezdett számomra kikristályosodni, hogy a kezdetben egyik legjobb fej belga csaj mekkora sz*rrágó..., már bocsánat, de erre még az este rátett egy lapáttal, így most nem túl pozitív a véleményem róla. Szerencsére az elsők között lement a prezentációm, illetve a csoportomé. Így nyugodtan várhattam végig a többiekét. A tanárnő alapötlete az volt, hogy felveszi az egészet videóra, és mindenki visszanézheti magát, mik a hibái, stb. Én ezt jó ötletnek tartottam, így benne voltam, de nem mindenki, így szabadon választható lett a videó. A magam részéről én tanulni akartam a hibáimból. A vizsga ebédszünet nélkül tartott délután 16h-ig. Kemény volt, de megérte. Megállapítottam, hogy mindenki kifejezetten jól beszél németül, és sokan egészen sokat fejlődtek szeptember óta. A tanárnőtől a végén megkérdeztem, hogy mi a helyzet, és azt mondta, hogy mindenkinek sikerült a vizsga, így már van két kreditem!!!!! Amit persze otthon nem tudok elfogadtatni, nade nem is az a lényeg.

Visszatérésem után Norbival kolbászt sütöttünk, majd röviddel az estebédünk után átmentünk a szomszédos koliba "reggelizni". Ismét volt ugyanis egy meghívásunk ("Frühstück party"=Reggelizős buli"). Most a változatosság kedvéért a cseh Ana és az épp látogatóba érkezett barátja csinálták a kaját. Ehető volt. A bulin a belgák közül a korábban a két legszimpatikusabb (Sarah és Annalies) erősen kihúzta a gyufát nálam. Ezt csak azért írom meg, mert azért itt sem mindenki szeret mindenkit. Olyan csak a mesében van. A korábban pedig kissé visszafogott harmadik belga lánnyal (Sabrine) pedig egészen jól el lehet beszélgetni. Jelenleg egyre inkább kiderül: "tetteiről ismerszik meg az ember", s attól, mert "te jöttél a leggazdagabb országból, lehetsz te a legfukarabb". Korán kezdődött a buli, hosszú volt a nap, így hamar leléptünk Norbival.

Bocsánat a hosszú blogért, de most épp várom, hogy a kenyér kisüljön így este 11 tájékán. Lehet, hogy még a spanyolba is belenézek. (Tegnap egy egész hetet kellett emlékezetből megírnom, ma pedig újra utolértem magam blogírásban. )