Péntek. Az utaztás így vonaton való pihengetéssel igencsak lassan telt. Bár akadtak érdekességek, mint például egy nem messze tőlünk sörözgető 50 körüli férfi és egy 25-ös saját neme iránt érdeklődő hölgyemény közötti románc.

A vonat késett egy órát. Megnéztük Bregenz-et a Boden-i tó partján fekvő, szerintem nyáron jobban festő osztrák kisvárost, majd St. Margarethen-t (Svájc), ahová motorvonattal mentünk. Kontroll nem volt a vonaton, sem a határ , sem a jegyünk miatt, ezen felbátorodva a visszafelé jövő vonattal, ami Bregenzen át Lindauba (Németország) tartott továbbutaztunk jegy nélkül. Bár a korábbi jegyvételnél valószínű akaratlanul ugyan, de többet számláztak nekünk. S így jogosnak éreztük a szolgáltatás további igénybevételét...:) Visszatérve a svájci falura, amibe átmentünk, gyakorlatilag semmi sincs ott, ebédelni ott ebédeltünk, étteremben.

Még Feldkirchent néztük meg aznap délután. Szép a belvárosa és a vára. Innsbruck felé esett, ezért szálltunk le ott. Innsbruckban volt az első napon a szállás egy ifjúsági szállóban. Mi Norbival fiúszobába kerültünk, s két érdekes legény érkezett a szobába mellénk. Móni kicsit rosszabbul járt, mivel egyedül volt egy lányszobában 5 ismeretlennel.

Még az olimpiai falu és a bliccelésekről nevezetes ez a nap. (utóbbiról annyit, hogy a végén kiszámoltuk, hogy ha Innsbruckban és Salzburgban mindig megvettük volna a jegyeket a tömegközlekedésre, az kb. 5000 Ft-ba fájt volna)