Bécsi történetek

Wednesday, October 19, 2005


Ma, szerdán reggel az előző esti késői elalvás sem hátráltatott benne, hogy kinn legyek a Bécs-Budapest szupermaraton startján. Ugyanabban a stadionban volt, ahol kedd este a Bruegge a helyi Rapid Wiennel meccselt. Nevezetesen az Ernst Happel stadionban. Láttam a sokszoros bajnok Bogár Jánost, illetve a békéscsabai srác megmutatta a tavalyi öszetett győztest Vozár Attilát is. Találtunk néhány műanyag ujjatlan szurkolói mezt, mert még nem takarították ki addigra a teljes stadiont.


Délután órák voltak. Az uniós tantárgyunkra nem csináltuk meg a "házifeladatot", ezért eléggé bosszankodott a tanár. Kiderült, hogy vele nem is lesz olyan könnyű dolgunk vizsgán sem. Ezt szerintem a többi diák is megérezhette, mert a létszám az előző órához képest erősen megcsappant. Már csak egy szűkebb szemináriumi csoportnyi ember hallgatja a 60 fős előadóban a profot. Ma történt meg az is először, hogy az általa feltett kérdésekre én is nyújtottam a kezem, és bár nem mindig helyesen válaszoltam, de már annak is örültem, hogy nemcsak megértem mit kérdez, és tudom a választ, hanem válaszolni is tudok rá.

Este a csehek meghívtak minket a kollégiumban egy nassolós bulira, mivel jöttek Irena szülei, akik hoztak mindenféle sütiket neki. Mi is vittünk egyx-két dolgot át (pl. vaniliás karika). Nem sokat maradtunk, mert már sok volt az esti program és kevés az alvás.

0 Comments:

Post a Comment

<< Home